A szó (korlátozott) hatalma a társadalmi viselkedésben

A digitális bölcsészet eredete szerint (“a számítógép az irodalomban és a nyelvészetben”) benne a szöveg mindig központi helyet foglalt el. Ugyanakkor, ha közelebbi pillantást vetünk az ezen szövegeket alkotó szavakra, egy egész világ tárulkozik szemünk elé: a szavak csupán kifejezései annak, amit aligha lehet szavakkal kifejezni: az emberi viselkedésnek. Így felmerül a kérdés: vajon képesek vagyunk-e arra, hogy igazából megértsük és értelmezzük a gondolatokat, a visszajelzéseket, a szándékokat csupán a szavak által? Továbbá: ezen nagy egészből mennyit lehet visszakövetkeztetni a nem verbális események alapján? Vajon a gesztusok hozzájárulnak-e a szavak egyértelműsítéséhez, vagy inkább elfedik a ki nem mondott kontextust? Bárhogy is legyen: mennyire tudunk objektíven ítélkezni és reagálni az egymással versengő verbális és nem verbális eseményekre? Bár az előadás ezen kérdéseket a multimodális kommunikáció egy nagy korpusza adatai alapján vizsgálja, az ilyen és hasonló felvetések aktuálisak lehetnek a jelenleg zajló és messzire ható olyan társadalmi vitákban, mint "NeinHeisstNein" vagy "YesMeansYes”.